Kedves Tanáraim,Iskolatársaim! Kedves Szüleink,Vendégeink!
Őszintén bevallom,mindannyian nagyon vártuk ezt a napot. Úgy éreztük,mint Ady Endre,s mondogattuk is egyre gyakrabban:,,pusztuljatok bilincses iskolák..." S most,amikor végre búcsúzunk,nagyobb a fájdalom az örömnél.
Búcsúzunk osztálytársainktól,akikkel nyolc évig jártunk együtt,a termektől - eszünkbe jut a sok tanítási óra,a dolgozatok,a felelések izgalma,sikerek és sikertelenségek,amit együtt éltünk át.
Tisztelt Tanítóink,Tanáraink!
Önöknek mondok köszönetet először magam és nyolcadik osztályos társaim nevében. Önök,akik kézen fogtak bennünket és megtanították,hogyan kell a padban ülni,figyelni;kik nagy türelemmel és odaadással vezettek be bennünket az új ismeretek rejtelmeibe. Fáradozásaik során egyre többet és többet merítettünk a tudás kútjából,egyre magasabbra raktuk a tudomány várát - igaz,építés közben egy-egy tégla leesett a rossz feleleteket,dolgozatokat jelezve,de ilyenkor Önök mindig készen voltak a segítségünkre sietni,hogy az építményünkön esett csorbát helyrehozhassuk. Ahogy várunkat építettük,közben magunk is felcseperedtünk.
Már nem a félénk,hanem olykor féktelen gyermek kezét kellett fogniuk,s ezért sokszor nem köszönetet kaptak tőlünk... Kérem,bocsássák meg csínytevéseinket. Maradjon meg emlékezetükben a szép,a kellemesen együtt töltött tanórák,kirándulások,az együtt átizgult versenyek emlékei,élményei. Szinte hihetetlen,hogy mától kezdve már csak mint volt diákok lépünk be ebbe az iskolába,s mindaz,ami itt történt nyolc év alatt,emlékké szelídül. Emlék lesz néhány embernek egy-egy helyes lány valamelyik osztályból,aki egy pillanatra összezavarta a világot,és oly könnyen feledtette kötelességünket,a tanulást.
De ugyanígy az emlékek közé sorakozik az az igazságtalannak érzett elégtelen is,melyet ki-ki más órán kapott.
Búcsúzunk diáktársainktól is. Elsősorban Tőletek,hetedikesek,akik jövőre már a mi helyünkön sorakoztok. Töltsétek az Előttetek álló egy évet kellemesen és hasznosan.
Barátok maradunk
"Oly régóta barátok vagyunk,
S most mégis búcsúzkodunk.
De ne féljetek soha nem feledünk!
Amíg csak lehet barátok leszünk!
Nemrég még kicsikként szaladgáltunk,
S most mily nagyokká váltunk!
De szívünkben ott él midíg a gyerek,
S a gyermekek szíve sohasem feled!
De miket is beszélek?
Hisz a barátság itt nem ér véget!
Majd sokat találkozunk, beszélünk,
Barátok maradunk amíg csak élünk!
Ezzel a verssel búcsúzunk tőletek,
Soha nem felejtünk el benneteket!
Most sok szerencsét kívánunk nektek,
Csak annyit mondunk: Isten veletek!"
Kedves Iskolatársak!
Őrizzétek meg iskolánk jó hírét,adjátok tovább hagyományainkat! Ne feledjétek,hogy együtt koptattuk a padokat együtt töltöttük életünk legmeghatározóbb időszakát,a gyerekkort.
Befejezésül Ady Endrét idézem:
,,S én,vén diák,szívem fölemelem,
S így üdvözlöm a mindig újakat:
Föl,föl fiúk,csak semmi félelem.
Bár zord a harc,megéri a világ,
Ha az ember az marad,ami volt:
Nemes,küzdő,szabadlelkű diák."
Kedves Szüleink!
Nektek oly sokat köszönhetünk...talán e szép magyar nyelvben nincs is rá elegendő szó. Hálásak vagyunk a gondozásért,szeretetért,támogatásért,amit minden nap megkaptunk,s még szükségünk lesz rá ezután is.
Igyekszünk szorgalommal,becsületes élettel meghálálni,amit értünk tettek,s tesznek ezután is.
Ballag már a vén diák tovább,tovább
Isten véletek cimborák tovább,tovább
Ez út hazámba visszavisz
Filiszter leszek magam is
Tovább,tovább,tovább
Fel búcsúcsókra cimborák!
Szép emlékek jöjjetek ti is velünk
Nyári felhők jöjjetek mi is megyünk
Ti alsó s felsőbb évesek
Örökre isten véletek
Tovább,tovább,tovább
Fel búcsúcsókra cimborák!
Csendes már a tanterem tovább,tovább
Jó remény hajt szüntelen tovább,tovább
A boldog édes ifjúság
Emléke mindig visszajár
Tovább,tovább,tovább
Fel búcsúcsókra cimborák!
Ballag már a vén diák tovább,tovább
Búcsúzni kell most cimborák tovább,tovább
Az élet hív a munka vár
Itt az óra meg ne állj
Tovább,tovább tovább
Találkozunk még cimborák!
Ballag már a vén diák, tovább, tovább,
Isten veletek, cimborák, megyünk, tovább,
Ez út már engem messze visz,
Szívemben éltek holnap is, tovább, tovább, tovább,
Fel búcsúcsókra cimborák!
Vándorfelhők intenek, megyünk, megyünk,
Szép emlékek jöjjetek velünk, velünk,
Alsó és felső tantermek,
Örökre isten véletek, megyünk, megyünk, megyünk,
Most búcsúzunk, és elmegyünk. |
AJÁNLOM AZ OLDALT
Új bejegyzés
Frissítés
