Kapaszkodj meg ebbe a fldbe ersen, magyarom,
Ha nem lehettl szlfa, legyl ht cserje,
vagy legyl csak gyom.
Nzd a tarackot,
nem rthat annak se aszly, se rvz, se fagy, se tz,
hiba perzselik azt fnt, s hiba vagdaljk alant.
Tavasszal nem mozdul, azt hinnd, kihalt,
pedig azalatt, ott lenne a mlyben gakat ereszt,
aclhegy gykervel bejrja a sv homokot, a
zrg kavicsot;
a sovny agyagot ppgy, mint a buja televnyt,
szorgosan furkl, terjed, telept,
s mire a tavasz virgz fvei szraz avarr vlnak,
vgan zldell jra, s buja srsgt felmutatja a nyrnak.
Vagy nzd a perjt,
hiba fordtja ki eke, hiba tpi szt a
kegyetlen borona,
ahov kerl, ott ragad, gykerei mindjrt j szlakat eresztenek,
lektnek, tanyt vernek,
s holnap a gazda szembe nevetnek.
Ez a fld itt a tid, tartsad ht ersen, magyarom,
ha nem lehettl benne szlfa, legyl csak cserje, vagy
legyl csak gyom.
Nzd csak a tippant,
a szikes pusztk apr bokrait.
Nyr vgn kignek
s mg torsaikat is porr veri ezernyi birkalb.
Tavasszal mgis kibjnak,
s pici magvaikkal telt zszlikat vgan lengetik a sovny
pusztai szelek.
Vagy nzd a sziksaltt,
a lekaszlt jult fvei kzl kiugrik hirtelen,
s ehetetlen krjnak rk lila virgval
fenn tarja az letet a halott mezk felett
Nzd a tviseket is:
a gyengn szrt, a cignymogyort,
a gerlicetvist s az rdgszekeret.
Nzd a messze virul bogncsot s a ravaszul lapul
kirlydinnyt.
Hiba rtja ezeket csszk, kerlk serege,
hiba rpkdnek bennk rott parancsok,
nem engednek, jra s ezerszer jra visszajnnek
- s szrnak, mert egyebet nem tehetnek.
Szrj ht te is, de ne engedd ezt a fldet, magyarom,
ha nem lehetsz mr benne szlfa, legyl ht cserje,
vagy legyl csak gyom.
S hogyha nem lhetsz magadnak,
virgod legyen mrges, mint a kutyatej,
gaid legyenek tsksek, mint a vadrzsa,
legyenek grbk, mint a galagonya,
gymlcsd legyen fanyar, mint a vadkkny,
vagy legyen keser, mint a farkasalma, -
csak bven term bamba difja ne legyl senkinek.
Ez a fld a tid, tartsd ht meg magadnak, magyarom,
ha nem lehetsz mr benne szlfa, legyl ht cserje, vagy legyl csak gyom.